Tudásmenedzsment bevezető prezentáció
A tudásmenedzsment üzleti haszna
A tudásmenedzsment valódi funkciója, hogy olyan üzleti problémákat segítsen hatékonyan megoldani, ami addig a szervezetnek sok pénzébe és idejébe került. Vagyis valós üzleti hasznot hoz, ha megfelelően alkalmazzák. A fentebb látható grafikonokkal azt próbáljuk illusztrálni, hogy a TM hogyan segíti a szervezetet, hogy tanuljon a gyakran ismételt tevékenységekből.
A képen látható példa egy olajtársaság különböző olajmezőin végzett fúrások költségeit mutatja. Az első ábrán egy normális tanulási görbét láthatunk. Az olajmezőn végzett fúrások megismétlése egyre alacsonyabb költséget okoz a vállalat számára.
Ehhez képest a tőle jobbra következő második ábrán azt láthatjuk, hogy nincsen tanulás. A vállalat nem próbál tudatosan tanulni a tevékenységek tapasztalataiból, így azok költségei teljesen véletlenszerűen alakulnak. Pedig ha csak egy kis erőfeszítést rászánnának a tapasztalatok összegzésére és felhasználására,egy lassú tanulási folyamattal csökkenthetnék költségeiket. (3.ábra).
A negyedik ábrán a folyamatosan csökkenő költséggörbe után a vállalat új technológiát kezdett el alkalmazni, így egy szakadás következett be, a költségek sokkal nagyobb mértékben csökkentek, mint korábban.
Az ötödik ábrán egy szintén tipikus eset látható, amikor egy kulcs ember távozik a szervezettől. Egy kulcstudással rendelkező ember távozása és tudásának elvesztése komoly költségnövekedést eredményezhet a szervezet számára, ami mindenképpen kerülendő.
Az utolsó ábrán pedig egy „felejtés” görbét láthatunk, azaz ha nem használunk valamilyen tudást akkor azt elveszítjük. Így a régi tevékenységek újbóli költsége magasabb az utolsó ismétlésnél.
A tudásmenedzsment építőkövei – egy holisztikus modell
A tudásmenedzsment rendszerek három fontos összetevője:
- Emberek
- Folyamatok
- Technológia
Egy tudásmenedzsment rendszer akkor működhet hatékonyan, ha ez a három elem a megfelelő egyensúlyban van. Szükséges jól lehatárolt szerepekkel és felelősségi körökkel rendelkező emberek csoportja, például a CKO (Chief Knowledge Officier) vagy SME (Témaszakértő). Ők képesek a szervezet tudásmenedzsment rendszerét a kezükben tartani és irányítani. A megfelelő támogató folyamatok segítségével a szervezet tagjai képesek lesznek tudásukat a felszínre hozni (tacitból explicitté tenni) és megosztani (például: AAR, Retrospekt, Peer Assist). A felhalmozott tudás pedig a megfelelő informatikai megoldások segítségével lesz összegyűjthető, tárolható és időben és térben távoli helyek között újra megosztható például: belső intranet, wikik, blogok, levont tanulságok adatbázisa.
Ez a három összetevő semmit sem ér anélkül, ha a szervezet nem kész a tudásmegosztásra. Támogató szervezeti kultúra nélkül elképzelhetetlen fejlett tudásmenedzsment rendszer kiépítése. A tudásmenedzsment rendszerek kiépítésének legnagyobb akadálya mindig is emberi, kulturális tényezők függvénye.
